A rögzített, vagy kivehető fogpótlás a jobb választás?
A kivehető fogpótlás az előnytelenebb megoldás, mert a laza protézisek hátrányosan befolyásolják a rágást, a beszédet, a külső megjelenést és az emberek közötti érintkezést. Még meglévő és egészséges szomszédos fogak is megsérülhetnek a protézis tartóelemétől, a kapocstól. Az állcsonton felhelyezett protézis a fogíny és a nyálkahártya gyulladásához is vezethet, mindemellett az állcsont sorvadása az arckarakter tartós változásában is megmutatkozik.
A fogimplantátumok sokoldalú megoldást kínálnak a fog pótlásától a teljes, rögzített körhidakon át, a szervezethez alkalmazható és a fog színárnyalatával megegyező, porcelánból készült hidak rögzítéséig. Az implantátumokat mesterséges gyökerekként ültetik az állcsontba, hogy a koronákat, hidakat és protéziseket stabilan rögzíthessék. Titánból kerülnek előállításra, amely egy a szervezethez jól alkalmazkodó anyag. Fontos élettani szerepe, hogy az implantátum behelyezése stimulálja az állcsontot, aminek következtében a vérkeringés is javul. A fogakat ismét fogíny öleli körül, így a fogpótlást sem a beteg, sem környezete nem észleli.
Milyen kockázatokkal kell számolni fogbeültetés esetén?
Az implantációs műtét helyi érzéstelenítésben történik, ennek szövődményei olyanok lehetnek, mint bármelyik érzéstelenítésnek. Természetesen megfelelő körültekintéssel ezek minimalizálhatók.
A műtét során előfordulhat a környező szövetek, területek sérülése (pl gyulladásos esetekben az arcüreg megnyitása, idegsérülés), de gondos tervezés és jó műtéti technika esetében ennek kockázata a minimumra csökkenthető. Az implantátum kilökődése ritkán, maximum 2%-ban fordul csak elő. A jó szájhigiénia biztosítása és rendszeres ellenőrzés esetén ennek nagyon kicsi az esélye.
Van-e életkori megkötés implantáció esetén?
Szerencsére nincs. Az implantációs műtétet bármikor el lehet végezni, ha a körülmények, így a megfelelő csontszerkezet és a száj higiénés állapota lehetővé teszi azt. Vannak olyan betegségek, amelyek kizárják, vagy megfontolás tárgyává teszik az implantációt, ilyen például a cukorbetegség, vérzékenységi zavarok, bizonyos gyógyszerek szedése vagy a dohányzás. A beteg alapos vizsgálata után dönthető csak el, hogy az implantációs műtét konkrétan az ő esetében kivitelezhető-e.
Igaz az, hogy a terhesség idején a kismamák fogaiból von el kalciumot a magzat, így törvényszerű, hogy a kismama fogazatának állapota ilyenkor megromlik?
Nem. Ez egy közkeletű tévhit, mely máig sok kismamát rémít meg és keserít el. Valójában a magzat nem az anya szervezetéből von el anyagokat önmaga építésére, hanem az anya állít elő számára (az elfogyasztott táplálékból) minden szükséges anyagot.
A terhesség alatt végezhető gyökérkezelés, vagy a befecskendezett fájdalomcsillapító árthat a babának?
A másik leggyakrabban hallott és hangoztatott tévhit ez. Méghozzá azért, mert az érzéstelenítés és fájdalomcsillapítás két külön dolog. A fogászati beavatkozások jelentős része érzéstelenítéssel, méghozzá helyi érzéstelenítéssel történik, így nem jut át semmilyen anyag a magzatba. A helyi idegek átmeneti blokkolása az érzéstelenítő felszívódásával szűnik meg, és ahogy semmilyen más idegre nincs bénító hatással, úgy a magzatra sincs.